Átmeneti az infláció magasabb szintje, ha a jegybank használja a nála meglévő eszközöket, akkor az infláció újra visszamehet a 3 százalékos tartomány irányába 2022-ben – fejtette ki a pénzügyminiszter az atv.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjújában.

    Varga Mihály elmondta: az infláció mérséklése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már lépett, az európai bankok közül elsőként jelentett be kamatemelési pályát.
    A tárcavezető szerint az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése hosszú távon nem tudja érdemben befolyásolni az árakat, azt a piaci folyamatok döntik el, nem a kormány szándéka. Elmondta, 2013 óta az adópolitika alapja, hogy a közösség kiadásaihoz szükséges bevételeket, vagyis az egészségügyhöz, a honvédelemhez, a közbiztonsághoz és az oktatáshoz szükséges közösségi forrásokat nem a jövedelemadóból vagy a vállalati nyereségadókból szedik be, hanem a fogyasztási típusú adókból.
    Az adópolitika a munkát ösztönzi, ezért is magasabb Magyarországon az áfakulcs, mint az Európai Unió átlagában. Viszont nálunk kedvezményesebb vagy kisebb, sőt, Európában a legkisebb a vállalati nyereségadó és harmadik legkisebb a személyi jövedelemadó – emelte ki.
    A pénzügyminiszter jelezte, ha magasabb az infláció mértéke és az alapkamat szintje is magasabb, akkor ez meg fog jelenni a hitelek kamataiban. Most azt kellett mérlegelni a jegybanknak, hogy a gazdaság újraindulása mellett az infláció mértéke mennyire veszélyes – mondta.
    “Egyetértek a jegybankkal, hogy a magasabb infláció veszélyt jelenthet” – fogalmazott.
    Matolcsy György, az MNB elnökének kritikái kapcsán Varga Mihály ugyanakkor hangsúlyozta, hiba lenne az államháztartási hiányt 3 százalék alá vinni már 2022-ben, mert megszorításokkal és a meginduló növekedés lefékezésével járna. Ez egy újraindítási periódus, a költségvetésnek támogató és ösztönző fiskális politikát kell megvalósítania – jelentette ki.
    A pénzügyminiszter felidézte, hogy támogatják a munkahelyek újrateremtését, a beruházásokat, adócsökkentéseket hajtanak végre, a gazdasági visszaesés utáni időszak újjáépítésén dolgoznak. Ezért magasabb lesz az államháztartás hiánya, de ez nem tér el az európai uniós átlagtól. Felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes elolvasni a V4-ek áprilisban benyújtott konvergenciaprogramjait, Magyarország, Lengyelországgal együtt, a leggyorsabban fog visszatérni a 3 százalékos hiányszinthez 2024-ben.
    Brüsszel még nem hagyta jóvá a 2500 milliárdos magyar helyreállítási tervet, erről a pénzügyminiszter kifejtette: politikai akadályok merültek fel. Nem a gazdasággal vagy nem a helyreállítási alap összetételével van alapvetően gond, hanem azzal, hogy a magyar kormány és a magyar parlament szuverén módon hoz döntéseket, amelyek bár az Európai Unió alapértékeivel egyeznek, de nem tetszenek a brüsszeli politikusoknak – fejtette ki Varga Mihály.
    “Vitában állunk, de bízzunk abban, hogy a felvetésekre adott válaszok meggyőzőek lesznek” – fogalmazott.
    Leszögezte, hogy a költségvetés maradéktalanul finanszírozni fogja a helyreállítási tervben szereplő programokat, a brüsszeli jóváhagyás után visszatöltik a beérkező uniós támogatással a költségvetést. Ha szükséges – amennyiben ezek a viták nem zárulnak le 2022-re – akkor jövőre is finanszírozni fogják azt az összeget, amit a helyreállítási program projektjeire terveztek, erről már megszületett a kormánydöntés – közölte.
    A pénzügyminiszter úgy látja, az euró magyarországi bevezetéséről a döntés korai lenne még a 2022-26-os parlamenti ciklusban is.
    Varga Mihály Magyarország uniós csatlakozására 2021-ben igennel szavazna, hozzátette ugyanakkor, hogy az évtized végére, amikor számításaik szerint az ország már nettó befizetője lesz az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat.

Budapest, 2021. augusztus 2., (MTI)