Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Veszprémben az agrárexport fejlesztési lehetőségeiről szóló sajtótájékoztatóján.

Bencsik Dávid kiemelte: korábban még soha ennyi forrás nem állt rendelkezésre vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére, mint a következő hét évben: 4265 milliárd forint. Hozzátette: az uniós forrásokat a kormány 2021-től a korábbi évek 17,5 százalékos nemzeti társfinanszírozása helyett 80 százalékkal egészíti ki.
    A fejlesztésekhez azonban a külpiacokat is hozzá kell igazítani – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár nemzetgazdasági érdeknek nevezve az agrárexport dinamizálását.
    A minisztérium azt szeretné elérni, hogy ne nyersanyagot, hanem tudást, technológiát, feldolgozott terméket exportáljon Magyarország – mondta. Közölte: a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.
    Az EU és a dél-amerikai piac, a Mercosur-államok (tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közti szabadkereskedelmi megállapodás kihívásairól szólva Bencsik Dávid úgy fogalmazott: tartani kell a “nem fair versenytől”, hiszen más körülmények között gazdálkodnak az európai és a dél-amerikai gazdák. Amennyiben a megállapodás megszületik, például a baromfiágazatban a Mercosur-államokból importált mennyiség megegyezhet Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével, amelyet “mindenki megérezhet”.
    Hozzátette: a zöld megállapodás révén is csökkenhet az EU-ban a mezőgazdasági termelés, ami 17-60 százalék közt hajthatja fel az élelmiszeripari árakat.
    A magyar agrárium erősségei között említette, hogy egyike a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának, és húsipara is jelentős. A borászatban – melyben Veszprém megye is érintett a területén levő négy borrégióval – azonban az az ellentmondás figyelhető meg, hogy bár a magyar borok sok díjat nyernek a világban, az értékesítési oldalon ez nem érzékelhető. Magyarország 2020-ban 131 millió liter bort exportált szemben Ausztria 67 millió literével, ám míg a magyar export értéke 122 millió euró volt, ez csak kétharmada az osztrák 187 milliós kivitelnek – mutatott rá a helyettes államtitkár.
    A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, az új digitális technológiák elterjesztése és az agrártársadalom megerősítése – foglalta össze Bencsik Dávid.
    Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke az agrárium szempontjából sokszínűként jellemezte a térséget. A borászat és a húsipar mellett az élőállat – például a bárány – export is jelentős – mondta.
    Az export növeléséhez fontosnak nevezte a termékek homogenitását, hogy a gazdák meg tudjanak állapodni a nagy mennyiségben termelt fajtákban, illetve a logisztikát, hogy a termékeket tudják tárolni, majd pedig eljuttatni a piacra.
    Ovádi Péter, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a Bakony Expó és a veszprémi óváros téri piac is azt mutatja, hogy a környékben minőségi termékeket állítanak elő, és erre van is kereslet.
    Megjegyezte: a mezőgazdaság számos település identitását is meghatározza, például Olaszfalut a burgonya, Szápárt a saláta, Nemesvámost a lencse, vagy Jásdot a bodza.

(MTI)