Elhibázottnak tartja a kormány válságkezelését a Párbeszéd országgyűlési képviselője, Mellár Tamás.

    Az ellenzéki politikus szerdai, online előadásában kijelentette: a tavalyi év makrogazdasági mutatói ugyanazok, mint a 2009-es válság idején voltak, vagyis a magyar gazdaság nem lett erősebb vagy válságállóbb a jelentős uniós támogatások ellenére sem.
    Bár a miniszterelnök 2020 áprilisában a GDP 20 százalékát kitevő válságkezelő csomagot jelentett be, Mellár Tamás szerint valójában ennek csak töredékét, a GDP 2-3 százalékának megfelelő összeget fordították a célra.
    Kijelentette: a forrásfelhasználás jelentős része “kármentés és pénzszórás” volt. A sportcélú támogatásoknak vagy az egyházak megsegítésének ugyanis nincs gazdaságélénkítő hatása, emellett a turizmusba és a vendéglátásba “ömlött a pénz”, oda, ahol nem lehet fellendülésre számítani – érvelt.
    Szerinte ugyanakkor Orbán Viktor nem tehetett mást: a politikai stabilitás megőrzése érdekében meg kellett menteni a saját maga által kreált nemzeti tőkés osztályt.
    A politikus emlékeztetett a tavalyi fő számokra: a GDP 6,5 százalékkal csökkent, az államháztartási hiány 9 százalék lett, a GDP-arányos államadósság pedig 80 százalékra romlott a már elért 65 százalék után.
    A tervet tizenötszörösen meghaladó, 5548 milliárd forintos államháztartási hiány felét ugyanakkor decemberben “söpörte ki” a kabinet, úgy, hogy annak Mellár Tamás szerint semmi köze nem volt az ország modernizálásához. Baráti cégek kapták hobbicélokra – értékelte a politikus, aki nem csak szakmailag, erkölcsileg is elhibázottnak tartja a válságkezelést, mert az nem segített a bajbajutottakon.
    Bár a válság utáni helyzet lehetőségeket is kínál, ha az Orbán-kormány megőrzi hatalmát, az ország marad a “félgyarmati sorsban, összeszerelőüzemként”, mert nem lesz képes bekapcsolódni az újjáalakuló nemzetközi munkamegosztásba, a high-tech iparágakba – vélekedett.
    Mellár Tamás a 2016 és 2019 közötti, évi 4-5 százalékos gazdasági növekedést művi konjunktúrának nevezte, amit nem szerkezetváltás vagy modernizáció idézett elő, hanem elsősorban az építőipar fűtött a nagy állami beruházások által is. Eközben azonban a termelékenység évente kevesebb mint 1 százalékkal emelkedett – mondta.

Budapest, 2021. január 13., szerda

Forrás: mti.hu